ECE-R-22.06 - Mit is jelent ez?
ECE-R-22.06 – De mit is jelent ez?
Akik az idei évben tervezték, vagy meg is valósították a bukósisakjuk cseréjét, vagy éppen kezdőként megvették az első bukót, sokat hallhatták, olvashatták a leírásokban az ECE 22.05, és az ECE 22.06 megjelölést a sisakok termékleírásánál.
Akik az idei évben tervezték, vagy meg is valósították a bukósisakjuk cseréjét, vagy éppen kezdőként megvették az első bukót, sokat hallhatták, olvashatták a leírásokban az ECE 22.05, és az ECE 22.06 megjelölést a sisakok termékleírásánál.
Mit jelent ez valójában? Miért is fontos szempont, hogy az egyiknél ezt, a másiknál azt látod?
A két ECE szám között 50 év különbség van, ami alapján azt lehet mondani, hogy ha már a motoroknál számít, hogy milyen normáknak kell megfelelniük, a ruházatnál is van CE besorolás, akkor itt volt az ideje, hogy az egyik legfontosabb, ráadásul hazánkban egyetlen, KRESZ szerint is kötelező védőfelszerelést is bevonják egy komolyabb ellenőrző rendszerbe.
Azt gondolom, mindenki tudja, hogy a bukósisakok minimum két réteget tartalmaznak. Egy külső héjszerkezetet, amiből jellemzően a kompozit, trikompozit, illetve carbon anyaghasználatúak találhatóak a polcokon, de létezik még üvegszálas és lexán is, valamint egy belső, ún. EPS rétegből. A külső héj szerepe, hogy megakadályozza a szúrós tárgyak behatolását a sisakba, ami egyébként átszúrhatná a koponyát. A belső – EPS réteg – a fejre mért ütés mértékét csökkenti. DE! Azzal is tisztában kell lennünk, hogy egy koponyatörés még önmagában nem minősül életveszélyes sérülésnek, így a bukónak az agyra mért erőhatás mértékét is csökkentenie kell. Ezek alapján a bukósisakok elsődleges célja a traumás agysérülés megelőzése.
Ezt azért fontos leírni, mert itt jönnek az igazán komoly különbségek a 22.05 és a 22.06 szabványok között.
A 22.05 szabvánnyal ellátott sisakokat ütéselnyelés, szilárdság, kopásállóság és gördülés szempontjából tesztelték. A sisakokon ütéspróbát is végeznek, valamint a plexi záródásának erősségét is ellenőrzik. 5 ponton végezték az ütéselnyelést (homlok, tarkó, fejtető, valamint a jobb, és bal oldal), ami azt gondolhatnánk, elegendő is lehetne, de az új szabvány szerint ez már kevés.
22.06 szabvány alapján 18 ponton vizsgálják az ütéselnyelést, és ami szintén kiemelendő, hogy ebből 3 véletlenszerűen kiválasztott. Ennek mi is az értelme? A gyártóknak arra kell törekedniük, hogy a sisak mindenhol, a fej teljes felületén ugyan azt a védelmet tudja nyújtani. De ez még mindig kevés, hiszen az is fontos szempont, hogy egy motoros általában nem álló helyzetben esik el és veri be a fejét, hanem menet közben történik a bukta, így nem merőlegesen érkezik a sisakra az erőbehatás, hanem ferde irányból és mozgás közben. Ennek az erőbehatásnak a vizsgálatát is hozzáadták a teszteléshez. Ez az agyrázkódás mértékét is csökkenti kisebb buktánál, illetve a komolyabb agysérülést is segít elkerülni. Van még egy forgásteszt, amivel azt vizsgálják, hogy hogyan viselkedik a bukó, amikor egy adott akadályba ütközik.
Rengeteg dolgot lehetne még írni ezekről a tesztekről, de az iromány túl „száraz” lenne ezekkel, így csak a főbb dolgokat emeltem ki.
Felmerülhet a kérdés, hogy szuper, hogy a bukót ennyire vizsgálják, de az egyik legfontosabb részét kihagyják a vizsgálatból? Ez pedig nem más, mint a plexi. Eddig a plexi rögzítését vizsgálták, illetve annak záródását, de gondoljunk bele, hogy pl. autópályán egy plexit eltalált kavics mit is tud okozni. Ne is ragozzuk, meg ne kezdjük el, a mi lett volna ha sztorikat, hiszen mindannyian tudjuk a választ.
Ennek megfelelően a plexit is igen komoly teszt alá veszik, ami annyit jelent, hogy egy kis vasgolyót 220km/h sebességgel nekiröpítenek egy plexinek. KETTŐSZÁZHÚSZ km/h. Amennyiben a plexi megreped, vagy törik, úgy az nem megy át a teszten. Ez ilyen egyszerű. Ráadásul meghatároztak egy minimum és maximum fényáteresztést is a plexiknél, így sajnos, vagy nem sajnos, az eddigi éjfekete, átláthatatlan plexik is lekerülnek a polcokról. Ráadásként eddig nem volt kötelező feltüntetni, hogy, ha színezett a plexi, akkor nappal használható, de most már ez is az.
Ezen felül az egyéb kiegészítők használatát is vizsgálják baleseti szempontok szerint, mint a beépített sisakkommunikáció, de erre nem térek most ki.
A fent leírt szempontok a zárt bukósisakokra vonatkoznak, hiszen egy moduláris (felnyitható) bukó esetén plusz szempontok is vannak, valamint egy nyitott sisaknál értelem szerűen az állvédő hiánya miatt kevesebb, de ami a fej, illetve az agy védelmére tér ki, azok megegyeznek.
Arra viszont ki kell térnünk a végére, hogy ez a változás milyen formában érinti a felhasználókat, illetve a sisakok árát. Úgy vélem, nagy titkot nem árulok el azzal, hogy a gyártók technikai újításai miatt, hogy meg tudjanak felelni az új és biztonságosabb szabványnak, az a sisakok árának növekedésével jár. Ezt vehetitek rossz néven, de ha azt az oldalát nézitek, hogy a beletett plusz pénzért cserébe nagyobb biztonságban tudhatjátok a fejeket, az én véleményem szerint megéri.
Hogy miért volt fontos, hogy új szabvány legyen? 50 év a válasz. 50 év alatt annyit fejlődött a technika a motorokat illetően, megnövekedett a járművek száma az utakon, hogy nyugodt szívvel kijelenthetjük az ECE 22.05 szabvány elavulttá vált, ideje volt ezt a területet is felülvizsgálni.
Tekintettel arra, hogy 2024. januártól lépett kötelező érvényűvé az új szabvány, így a gyártók kizárólag 22.06 szabvánnyal ellátott sisakokat szállíthatnak értékesítésre, de a kiskereskedelmi üzletek a polcaikon, raktárjukban lévő 22.05 szabvánnyal rendelkező sisakokat kiárulhatják a készletekről, ezt nem fogja semmilyen szabályozás megtiltani.
by Ádám